M4

A 4-es metró átadása után nekem is meg kellett néznem az új metróvonalat és az állomásait. Első körben csak a földfelszín alatti részeket jártam be. A Keleti pályaudvarról indultam és első körben le is nyűgözött a belső tere. Legelőször az tetszett meg, hogy van természetes megvilágítása, majd a ferde szerkezetei. Szerintem az egyik legérdekesebb formájú állomás. A II. János Pál tér állomása már kevésbé tetszett. Én nagyon szeretem a látszó, brutális beton tartószerkezeteket, de szerintem ebben a térben sok, nehézzé teszi a környezetet.A következő állomás – Rákóczi tér – szintin lenyűgözött, de elsősorban a mozgólépcső terével. Érdekes a beton felületek, a fényvető cső. A Kálvin tér talán az egyik legérdekesebb a futurisztikus kialakításával. Emlékeztet egy jövőbeli – legalábbis a régebbi filmekben hasonlóképp ábrázolták – űrkikötő állomásra. Itt a nagyobb légtérben kevésbé nyomasztóak a hatalmas beton tartószerkezeti elemek, valamint az íves burkolati elemekkel lágyították is a merevséget. A következő két állomás tetszik a legkevésbé. Relatív nem is nagy felületűek és itt is talán túl sűrű a betongerenda-háló. De számomra az egyik legvisszataszítóbb a 80-as éveket megidéző “neoncső” világítás. És még sikerült is kiemelni azzal, hogy egyáltalán nem igazodik a beton gerendák vonalvezetéséhez és ezáltal még jobban feltűnővé válik. Egyik pozitívum a gerendák közt felsejlő üvegfelületek és a beszűrődő fény. A Szent Gellért téren érdekes a mozaik. Mindenki odavan érte, de én sosem voltam mozaik párti. Illetve a valóságban nem is nagy felületen jelenik meg és nem is kapcsolódik szervesen a többi térhez. Kicsit olyan, mintha egy nagy térbe, csak úgy bedobták volna. A Móricz Zsigmond körtér állomása hasonlít a Keleti pályaudvar állomásra, de itt a színes burkolati lemezek teszik érdekesebbé a teret. Összességében nem rossz, de nem is igazán hozott lázba. Az Újbuda-központ állomás első benyomásra sötét és komor volt. Ha az ember nem néz körbe, akkor talán az egyik legnyomasztóbb tér. Egy kis idő eltelte után veszi csak észre az ember az üvegburkolatokban által kialakított érdekes felületeket. A Bikás park is kicsit a 80-as éveket idézte számomra és itt is a világítás hozta elő belőlem ezt az érzést. Bár itt is érdekes a földfelszíni épület és egyben bevilágító felület. A Kelenföldi vasútállomás megállóra kevesebb időt tudtam szánni, de összességében szerintem ez is egy jól megalkotott tér, mely szervesen kapcsolódik a vasútállomás vágányaihoz.
Összességében elmondható, hogy az M4 állomásai színvonalasak és tetszetős, hogy végre nagyobb terek alakultak ki, illetve ahol volt lehetőség még a napfény is beszűrődhet az állomásokra.